Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Munkahely projekt

2012.09.23


Munkahely teremtési projekt kiegészítés

A legtöbb térségben van vizenyős terület, agyaglencsék fölötti megrekedt talajvíz, vadvizes tó. A tavak és a tópartok náddal és sással vannak tele, s ezekből alig hasznosul valami, ezért ezen kihasználatlan biomassza potenciált fűtési célú brikett és/vagy pellet készítésére lehetne felhasználni.

A különösebb szellemi, vagy fizikai képességeket nem igénylő munkát zömében közmunkások bevonásával lehetne elvégeztetni eleinte. A termelt fűtőanyagot az értékesítés mellett, az önkormányzati üzemeltetésű épületek hő-ellátására is lehetne használni (pellet, vagy biobrikett kazánok segítségével), vagy a szociálisan rászorulók téli fűtésének segélyezésére. A pelletgyártás alapanyagai közé be lehetne vonni a helyileg képződő venyige, kukoricaszár, szalma, ágnyesedék és más hasonló jellegű anyagokat is. Mivel sok földterület eleve nem alkalmas versenyképes mezőgazdasági termék termelésére, ezért ezeket a területeket célszerű kifejezetten energianövény célú (miscantus, kínai-) energianád termelésre hasznosítani. Ez a tevékenység, tekintettel a munkaigényes termesztésére, családok sokaságát képes eltartani. Az is egy lényeges szempont, hogy Magyarország térsége keresett apróvadas és vízi-vadas terület, most is elismertek, és nemzetközileg keresettek vadászterületeink. Az apróvad ugyanúgy megél a mesterségesen növesztett nádasban, így a pellet, illetve a biomassza termelésnövelésével fokozható az adott térség vadászturizmus forgalma, ezzel együtt pedig az idegenforgalmi bevételek mértéke. Az energetikai célú biomassza termeléséhez azért a miscantus giganteus nevű kínai nád a megfelelő, szemben más energiafüvekkel, mert nem tud elvadulni, nem invazív faj.

 

 

 

Vadászturizmusra és pelletgyártásra egyaránt alkalmas nádas

lásd energianád kép

Mivel csak tőről szaporodik, ezért egy, vagy több, további, dugványtermelő üzemre is szükség van. Ez a jövőre vonatkozóan fejleszthető, hiszen, ha az ország más részein is hasonló energetikai célú biomassza termelést kívánnak folytatni, akkor a meglévő és bevált módszerek (know-how-val) addicionális bevételi forrást jelenthetnek a munkahely teremtők számára. A szaporítóanyag termeltetés szabadalmasaival, az előzetes megállapodás már megtörtént. Ennek eredményeként már látható, hogy pusztán a kizárólagostermeltetési jogok megszerezése is komoly bevételi forrást jelenthet a munkahely teremtő gazdasági társaságunk számára. A biomassza termelést a kihasználatlan területek termelésbe vonásával lehetne megvalósítani, és az ilyen (jellemzően cellulóz) növények a későbbiekben alapanyagot jelentenének, a rendkívül nagy profittartalmú szintetikus üzemanyag termelés számára is. Egy önálló, például metanol, vagy úgynevezett II. generációs bioüzemanyag termelési üzletág kialakítására is van esély, ha a biomassza a már a másik projekt tervezetünkben (Zöld szintetikus üzemanyag termelése hulladékból és biomasszából) technológiával kerül elgázosításra, és a gázból szintézissel termelünk emelkedő áru, extraprofitábilis és keresett, magasabb készültségi fokú üzemanyagokat, vagy más szerves vegyipari alapanyagokat.

 

 

 

KOLONTÁR TÉRSÉGÉBEN KIEMELT JELENTŐSÉGŰ LEHET AZ ENERGIAFŰ ÉS AZ ENERGIANÁD TERMELÉSE!

 

 

 

Baleset előtti légi felvétel a tározók környékéről:

lásd légifotó kép

Az Ajka-Kolontár térségben, becslésünk szerint, legalább 200 ha (2 millió négyzetméter) terület ki van vonva a mezőgazdasági termelésből (veszélyes és/vagy nem veszélyes) hulladéklerakás (és a hozzátartozó egyéb lerésfalazott területek, csurgalékvíz elvezetők stb.) céljára.

Egy ekkora területen egy kisebb, pl. Kolontár nagyságú település teljes szociális célú energiaigénye megtermelhető, pl. a tiszta (száraz) cellulóz jellegű energianáddal, vagy a hasonló jellegű energia fűvel. Ekkor nemcsak a vonatkozó (pl. 200 ha) területet vezetjük vissza teljesen környezetbarát módon a termelésbe, de sok családnak tudunk jól fizetett munkát is biztosítani!

Ráadásul ezek a nevezett tipikus energianövények igénytelenek, és mélyen a földbe gyökereznek. Ezáltal fokozatosan átalakítják a hulladéktározók felszínét, és évek alatt egy kötött, stabil, természetesnek tűnő termőréteget alakítanak ki rajtuk. Tehát a hulladéktározók felülete így visszaalakul termőfölddé, és lehetővé teszi a terület visszajáratását a mezőgazdaságba. Másrészt, amíg ez az energianád ültetvények által megteremtett természetes komposzttermőföld képződési folyamat tart, addig is elegendően burjánzó vegetáció alakul ki ahhoz, - a hulladéktározók felületén - hogy az eleve kizárjon mindenféle felületi kiporzást az épp totális rekultiváció alatt álló területen. A termesztés vízigénye fedezhető az övárok csurgalékvizéből éppúgy, mint a kitározásra kerülő közel PH semlegesített szennyvizekből, míg a komposztképződést a környék, vagy más területek szennyvíztisztítási iszapmaradékával lehet elősegíteni. (Pl. a Bp.-i szennyvíztisztító iszapmaradékait a Hatvan melletti Lőrincibe szállítják, 14 500 Ft/m3 áron - ez a költség a Kolontár környéki rekultivációknál sokkal jobban hasznosulhatna.) Vegyük azt is figyelembe, hogy a szennyvíztisztítási iszapmaradék elismert, engedélyezett trágyázó anyag, ha a rajta termelt kultúrnövény nem kerül közvetlen emberi fogyasztásra. Tehát a kolontári tározók tetejére való iszapkiterítés nemzetgazdaságilag többszörösen hasznosulhat, ha azt egy energianád jellegű energetikai célú cellulóztermeléssel kapcsoljuk össze, szinergikusan mind gazdaságilag, mind környezetvédelmileg.

 

 

 

AZ ENERGIANÁDAK ALKALMAZÁSÁNAK EGY RENDKÍVÜL SPECIÁLIS, HASZNOS ALKALMAZÁSÁRA VAN LEHETŐSÉG AJKA-KOLONTÁR TÉRSÉGÉBEN!

 

Mint az ismeretes, a hajdan szétprivatizált ALUTERV része volt a timföldgyártásban meghatározó szerepet betöltő Ajkai Hőerőmű is, ami nemcsak szervesen kapcsolódott az országos villamos energia hálózatra, de hulladék hője hasznosult a timföldgyártásban (pl. retúrlúg bepárlásoknál, közösségi és lakóházak, valamint iparcsarnokok fűtésénél stb.). Az erőmű közel 10 évvel ezelőtt is széntüzelésű volt (utána klf. „zöld áram” dotációk miatt, „bio”-nak titulált fatüzelésre állt át), és a timföldgyártás kb. 30 millió tonna vörös-iszapja mellé „letermelt” 50 millió tonna szürkeiszapnak elkeresztelt erőművi salakot, hamut, pernyét. Ezek a szénerőművi égéstermék maradványok éppoly trehány és megbízhatatlan konstrukciójú, szénerőművi salakból épített kazettákban vannak tárolva, mint a kiszakadt vörös-iszap raktározó X-es kazetta!

A dolog eredete az, hogy az ajkai szenek salakanyag tartalma igen magas, 40 súly % körüli volt. Nem elég, hogy ez egy hasznavehetetlen égéstermékként visszamaradt (és minden építészeti alkalmazás próbálkozása kudarcba fulladt, mígnem a X-es kazetta katasztrófája fel nem tette az „i”-re a pontot, de igen hamar észrevették azt is, hogy e fémoxidokban, salakolvadékokban feldúsult hulladék anyag igen erősen radioaktív is! Megállapították, hogy az ilyen, jellemzően urán és tórium eredetű radioaktív sugárzás mértéke ugyan sokszorosa a megszokott háttérsugárzásoknak, de még így is nagyságrendekkel alatta marad az egészségügyileg megengedett határértékeknek. Ezzel az anyagot „nem veszélyes” kategóriába sorolták, sokszor még lakossági építkezésnél is felhasználták, vagy terepfeltöltésre szórták ki. Mivel „nem veszélyes” anyagról volt szó, a tározó kazetták sem kaptak különleges fenékszigetelést, vagy speciális csurgalékvíz elvezetést, sőt, jellemzően, napjainkig szabadon porzanak a „salakbetonnak” titulált anyagból kreált tározók falai is. A nem célirányosan végzett, korabeli különféle méricskélések alapján, becslésünk szerint a salak égéstermék kb. 2 súlyszázaléka származhat uránból, az urán bomlási sorának leányeleméből és más káros nehézfémekből, amelyek mind vízbe való oldódásukkal, mind kiporzásukkal erős környezetvédelmi kockázatot jelentenek.

A helyzet valódi és KATASZTROFÁLIS súlyosságára csak a közelmúltban derült fény. Azt eddig is tudtuk, hogy egy egységnyi sugárzó urán (235/0,7%) mellett legalább százszor annyi a nem sugárzó

urán (238/93%). De az csak az Öböl-háborúban és a Koszovóban bevetett, nem (vagy csak minimálisan) sugárzó, már szegényített urán (DU depleted uranium), jellemzően páncéltörő lövedékek hatásainak tanulmányozásakor derült ki, - néhány éve - hogy az így, oxidjaikban szétporlott urán és a (fizikokémiailag) vele rokon nehézfém oxid vegyületeknek elképesztően magas a rákkeltő, és az egészségügyileg más módon is tragikus mérgezőképessége,( a páncélon való becsapódás következtében való szétégés után). Ezt hívják Koszovó-, ill. öbölszindrómának.

Nem nehéz belátni, hogy ugyanezen hatásnak kell fellépnie az ajkai széntüzelésű erőműben eloxidált,

urán, uranid, és velük rokon nehézfémek esetében is! Nyilvánvaló az is, hogy mind a salakbetonnak

titulált gátfalak és a szürkeiszapnak hívott zagytározók felületének kiporzását azonnal meg kell szüntetni, és mind a felszíni, mind a felszín alatti vízáramlások kémiai összetételét kontrollálni kell.

Viszont lehetségesek olyan öntésterületek, vagy a fenékszigetelés hiánya miatt felszínre, netán ivó,

vagy élővízbe került földek, talajok is, ahol vagy épp kultúrnövények termelése, vagy állattartás folyik, de mindenképp megakadályozandó a szétmosódásuk. Nyilván, az erősen szennyezett erületeket

össze kell dózerolni és megfelelő tározókban kezelni. Viszont - mint azt elhagyott ércbányák területén is többször láttuk - léteznek alacsony szennyezettséggel bíró kiterjedt területek is. Ebben az esetben nagyon sokszor segítséget jelent az energianád termelés, mert a növény felszívja és magába építi a fentebb említett nemkívánatos nehézfém elemeket. Az ilyen nehézfém szennyezett cellulóz jellegű nádakból éppúgy készíthető tüzelési célú pellett - mindössze az elégetés utáni hamujukat kell cementálni, vagy elüvegesíteni, hogy abból a káros nehézfémek se kioldódni, se kiporlani többet ne tudjanak. Így az energianád termelése egyben a talajtisztítás hasznos eszközévé válik, másrészt az évről-évre ily módon kiemelt nehézfém mennyiség hatására a termőtalaj megtisztul, és visszaintegrálható a mezőgazdasági kultúrnövény termelésbe!

 

 

 

Addig pedig zöld energiát biztosít a falunak!

 

 

 

Pellet – pelletálás

A pelletálás a mezőgazdasághoz és azon belül az állattenyésztéshez kapcsolódó ipari technológiaként

jelent meg, melynek lényege, hogy egy speciális szerszámon átpréselik a szemcsés alapanyagot,

ami a nagy présnyomás és hőmérséklet hatására - esetenként némi kötőanyag hozzáadásával -

hengeres granulátummá áll össze. A termék (pellet) tehát formája és mérete miatt jól adagolható, illetve a tömörítéssel megnövelt anyagsűrűség miatt a szállítási, raktározási költségek is jelentősen csökkenthetők. Ezen előnyös tulajdonságok miatt az élet sok területén használják ezt a tömörítő eljárást.

A pelletálás részben faipari hulladék anyag préseléses eljárással történő homogenizálása, vagyis olyan anyagok felhasználása energia előállítására, amelyeket korábban kidobtak, vagy hagytak elrothadni, ezek a faipari, mezőgazdasági vagy egyéb hulladékok önmagukban is alkalmasak tüzelésre, ám a pelletálással jelentősen nő a hatásfok, a fűtőérték, illetve a mérete, formája miatt könnyen adagolhatóvá válik, azaz kiváló a fűtőanyag-használat komfortfokozata. A tüzipellet 100%- ban természetes fa illetve biomassza alapanyagból sajtolt, általában 6 mm átmérőjű és 2-5 cm-es hosszúságú, henger alakú granulátum, mely rendkívül jó égési tulajdonságokkal rendelkezik.

A pellet önmagában teljesíti a jó égés egyik alapfeltételét a nagy felületet, hiszen az apró rudacskáknak a tömegükhöz képest nagy a felületük, azaz nagyon jól gázosodnak, aztán a geometriájuk és méretük miatt pedig jól adagolhatók, kielégítve ezzel a ma emberének alapvető igényét a szabályozhatóságot és automatizálhatóságot, vagyis a kényelmet. A fatüzelés háttérbe szorulásának oka a fosszilis energiahordozókhoz képesti kis energiatartalma, illetve az azokhoz viszonyított kényelmetlen tüzelési módja volt (favágás, begyújtás, hamuzás stb.). Az egyén gazdasági helyzete ezt a tendenciát kezdi visszafordítani!

A pelletfűtés hosszú távú fenntarthatósága azon alapul, hogy az alapanyaga egy emberöltőn belül többször, akár évente is újra termelődhet szemben az olajjal, a szénnel vagy a gázzal!

 

 

 

Biotrágya gyártás – BIOhumin márkanevű agráradalék Kolontárra

 

Talaj revitalizáló "műtrágya" előállítását javasoljuk, a talajerő utánpótlás egy új filozófiájának megteremtésével. A termelendő műtrágya jellegű anyagkeverék két fő összetevőből áll: az egyik a nagy huminsav tartalmú és kellően tiszta (nehézfém-mentes) lignitből (tőzegből, vagy más fiatal szenülésű anyagból), valamint a biomassza tüzelésű (részben vagy egészben fafűtésű) erőművi pernyéből/hamuból.

Hogy a huminsav tartalmú biotrágya jellegű adalékanyag hatásmechanizmusát megértsük, előbb végig kell gondolnunk a növénytermesztés alapjait.

Huminsav tartalmú biotrágya


lásd huminsavas kép

A növények fotoszintézissel, a napfény energiájának segítségével építik fel a testüket, valamint a földből és a levegőből felvett anyagmolekulákból. Termelt növényeink termését (vagy levelét, szárát, gyökerét) megesszük, vagy állatainkkal feletetjük, netán energetikai célokra alkalmazzuk, vagy épp szeszfőzésre használjuk.

Ezúton a növényt alkotó anyagok jelentős része elkerül az adott termőföldről, az ottani talaj ezen anyagokban elszegényedik, kimerül. A talaj életerejének visszaadásához, revitalizálásához, ezen anyagok utólagos pótlására van szükség, amit szerves állati eredetű trágyázással, vagy műtrágyázással igyekszünk megoldani. Más estekben nem elég laza a talaj szerkezete a növényi élethez, vagy épp nem tartalmazza a növénytest felépítéséhez szükséges anyagokat. Melyek ezek az anyagok, és hogyan pótolhatók?

A növényt is számtalan fajta anyag építi fel, és nagyon sokfajta elemi anyagfajtából. Azonban vannak alapvetően fontos, nélkülözhetetlen anyagok, ezek az un. esszenciális anyagok. Melyek ezek? Miután a fotoszintézis során a növény vízből és széndioxidból szőlőcukrot, majd összetettebb cukrokat (glükozidokat) állít elő a klorofill nevű vegyülete és a napfény segítségével, ezért alapvető elemek a szén, a hidrogén és az oxigén. De sem a fehérjék, de még a klorofill sem létezhet nitrogén és magnézium nélkül, így ezek is alapvetően fontos elemek, mint ahogyan a foszfor, kén, kálium és kalcium is. Sőt, mikro mennyiségben, de igényel a növény vasat, mangánt, rezet, cinket, molibdént és bórt is. Látható, hogy ennyiféle elem együttes és jó arányú pótlása nem is olyan könnyű feladat. Ráadásul ezek az anyagok nem elemi formáikban, hanem komplex sók vizes oldataként szívódnak fel a növényekbe, többnyire, mint foszfátok, szulfátok, nitrátok és kloridok.

Mindemellett szükséges egy porózus, nagy felületű anyag, mint pl. a humusz, amely mintegy szerves anyagból készült szivacs, lehetővé teszi, hogy a növény a szivacsos felületen kötődő sóoldatokat, vagy más összetett kolloid oldatokat fel tudja szívni, mint tápanyagot.

Ezeket átgondolva, már könnyű megérteni, hogy az ősi népek úgy jutottak gazdag termőföldekhez, hogy felgyújtották az erdőt, és a képződött hamut és faszén darabokat a földbe beforgatták és ebbe vetettek, ültettek. Sőt, pl. az amazóniai indiánok a mindennapos esők által erősen kilúgozott földet úgy tették termővé, hogy direkt erre a célra termeltek faszenet és hamut, ez a titokzatos „terra preta” nevű termőföld.

A korszerű tudomány kimutatta azt is, hogy az esszenciális anyagok növényi felszívódása akkor a leghatékonyabb, ha azok az anyagok szerves savakkal alkotnak komplex vegyületeket. Ilyen szempontból kiemelkedő hatékonyságot mutattak a huminsavak. Ezek az összetett szerves savak, mik a cellulóz 9-10 ezer éves bomlástermékei, és a fiatalabb szénképződésekben fordulnak elő nagyobb mennyiségben, úgymint a tőzegben, lignitben, de még a fiatalabb barna kőszenekben is.

Magyarország bizonyos térségeiben is javításra szorulnak egyes szikesedő agrárterületek. Ehhez hamut mind a pellettüzelés maradványából, mind valamelyik viszonylag közeli, fatüzeléses erőműből be lehet szerezni. A „BIOhumin” márkájú agráradalékunk gyártásához kiválóan megfelel az Északi Középhegység külszíni fejtés olcsó lignitje. A szárított lignitet a biomassza jellegű pelletgyártás módjára őröljük meg, és hozzákeverjük a fahamut. Ez a keverék szintén a pelletgyártás módjára, esetleg ugyanazon gépekkel granulálható és a helyi földekre kiszórható, mint a leghatékonyabb „műtrágyák” egyike, de nagyon erős és jó felvevőpiac az ilyen termékekre pl. az Arab Emírségek (datolya ültetvények termőbbé tételére használják). Ugyanezen „BIOhumin” biokészítmény hatása még tovább fokozható, ha a konkrét feljavítandó földterület kémiai igényeit is ismerjük, és ekkor célirányosan keverünk az alapanyagba többlet szervetlen komponenseket is, úgymint kálium-kloridot, vagy ammónium-nitrátot stb.

Látható, hogy a javaslat szerinti termelés kis befektetéssel teremt munkahelyeket, gazdaságos termelés mellett szakképzetlen munkaerők számára is.

 

 

 

 

HOGYAN ALKALMAZHATJUK MINDEZT KOLONTÁRON?

 

 

 

 Mint azt leírtuk, az Ajkai Erőmű már egy évtizede fafűtést alkalmaz. Ezért a kiváló fahamu található az elkülönítetten kezelt zagytározók területén. A tőzegtelepeink komoly természetvédelmi értékek, de, ha a Mátrai Erőmű szállít hozzá lignitet, akkor egy rendkívül hatékony és természetbarát talajrevitalizációs eljárást tudunk elkezdeni, különösen, ha ehhez hozzátársítjuk a környék legkülönbözőbb szerves trágyáit, és komposztálandó biomasszáit. Ez nemcsak egy hosszabbtávú különleges bioadalék termelését indíthatja el, de alkalmas a helyi katasztrófa utáni talajrevitalizávióra is.

 

Ugyanis a lúgtól való első riadalomban nemcsak a felszín 1-2 cm-es lúg áztatta rétegének „leborotválása” történt meg, de bizony sok helyen a „sárga földig”, a mélyebben fekvő agyagig ledózerolták az összes humuszos talajt, a termőföldet. Nyilvánvaló, hogy a javasolt munkahelyteremtő eljárásunk alkalmas e hibák korrigálására.

Ehhez még az is könnyebbséget ad, hogy a Mátrai Erőmű külszíni fejtései során először le kell dózerolni a lignitben szegényebb termőtalajt, ami a bánya szempontjából csak egy nemkívánatos meddő. (Van hasonló gond egyes homokbányáknál is.) Nemzetgazdaságilag mindenképp hasznos lenne a meddőhányók idefuvarozása kolontári termőtalaj készítése céljából. (Akár még a porzó kazetták tetejére is.)

 

 

ergianád termelés


 

 

A mappában található képek előnézete Munkahely kiegészítés

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.